Kedves olvasók! Hát nem gyönyörű? Egy Új-zélandi ismerősömnek nemrégiben lefordítottam a rákóczi receptjét. Habár nagy kételyeim voltak a fordításommal kapcsolatban, reméltem, hogy azért bődületes nagy marhaságot nem írtam, és tessék! Tökéletesen néz ki, és azt írta, hogy az íze fantasztikus. Büszke vagyok rá! :)

Akinek eddig nem lett volna bátorsága nekiállni, íme a bizonyíték hogy igenis ellehet készíteni! Kezdőknek is! :)

Először is felvágtam az újhagymát jó apróra, annyit hogy bő kétkanálnyi legyen belőle. Julia mogyoróhagymát ír hozzá vagy (felteszem, ha nincs) újhagymát. Hát, balszerencsémre nem volt mogyoróhagyma. Szóval, felapróztam a hagymát, és egy evőkanálnyit szórtam a serpenyő aljára (majd elfelejtettem, ebben a receptben Julia egy olyan jénaihoz hasonló edényt ír, ami bírja a nyílt lángot, és a sütőt is) aztán megsóztam, megborsoztam a halfiléket, és beleraktam a serpenyőbe a hagymára. Csak annyit tettem bele, hogy kényelmesen egymás mellett elférjenek.

A maradék aprózott hagymát rászórtam a filékre, és megpöttyöztem apró darabokra vágott vajjal (nem margarinnal! Nagyjából 20g vaj). Fogtam a mérőtálam, és kimértem 1.5 cups (megközelítőleg 0,35L a google szerint) víz, ill. száraz fehér bor együttesét. Ezzel aztán meglocsoltam a filéket, annyira hogy éppen elfedje. Majd ráraktam lassú lángra, amíg a folyadék gyöngyözni kezdett.

Amint elkezdett gyöngyözni, fogtam és áttöltöttem egy tepsibe, az előmelegített 175-os sütőbe helyeztem, zsírpapírral a tetején, úgy 8percre. Julia külön felhívja a figyelmet, hogy nem szabad túlsütni a halat! Akkor lesz jó, ha egy villával könnyedén vághatóvá válik. Végezetül a lét leöntöttem a halról.

Mellé pároltam zöldséget kis vajon, sóval, petrezselyemmel.

Megjegyzés: Most eszem életemben először halat így elkészítve. Egész érdekes, de finom volt, már amennyire megtudom határozni úgy mint hozzá nem értő.

Íme, a második kipróbált recept JC receptkönyvéből. ( Az első a Ratatouille volt, de elfelejtettem képet készíteni, úgyhogy azt majd elkészítem megint)

Ez a legelső recept a könyvben, és nagyvalószínűséggel a legegyszerűbb is. Fogtam 6 közepes burgonyát, megpucoltam (vagy a „hámoztam” kifejezést kellene használnom?) és beleraktam egy tál vízbe ( ha jól tudom, ezt azért kell, hogy ne barnuljon meg a levegőn). Majd fogtam 4 vöröshagymát (igen, a recept póréhagymát ír, de az éppen nem volt otthon, én meg túl éhes [és túl nincstelen] voltam, hogy boltba menjek) a vizet már feltettem forrni, beletettem a nagyobbacska darabokra vágott hagymát, és a megmosott szintén nagyobb darabokra vágott burgonyát a (sózott) vízbe, majd visszább vettem a lángot, hogy 45-50 percig lassú tűzön följön.

Míg a leves főtt, rengeteg idő maradt az addig összekoszolt edények, eszközök elmosogatására. JC azt írja, hogy amint puhára főttek a burgonyák, egy villával apróra nyomhatjuk őket, meg a hagymákat is, vagy, fogj egy botmixert vagy esetemben egy turmixgépet, és használd azt! Ó, de mielőtt összeturmixoltam volna, egy kevés vajat tettem bele, és elkevertem.

Tálalásnál lehet aprított petrezselymet rátenni vagy metélőhagymát. Én, e kettő hiányában, pirítottam hozzá kockákra vágott kenyeret.

Hozzávalók:

- 40dkg liszt
- 25dkg margarin vagy vaj
- 1 evőkanál ecet
- 3-4 evőkanál víz
- egy teáskanál só (nem púpozott, nem is csapott)
- sajt

Elkészítés:

A sajt kivételével mindent összekevertem egy tálban, majd legalább fél órát pihentettem. Lereszeltem a sajtot. A sütőt előmelegítettem 200°-ra. Kinyújtottam a tésztát, nagyjából 0,5-1cm vastagra. Képességeimhez mérten megpróbáltam egyenlő hosszúságúra és szélességűre felvágni a tésztát, hogy kinézzen valahogy. Áh, kit akarok átverni, béna lett. A felvágás után, a széléből csíptem egy kicsit, hogy megkóstoljam mennyire sós. Sótlan lett.

Emlékeznek még a szkeptikus, „tökéletes vagyok” barátomra a rákóczi receptnél? Mint kiderült, a sajtos rúd a kedvence, ezért, figyelem, meglepő (ugyan már…) kétszeresen is kritikus a sajtos rudakat készítőkkel szemben. Ugye kitalálták már. Természetesen a sótlanság miatt megint legalább egy órán keresztül hallgatnom kellet a kritikát.

Na de térjünk vissza a tésztánkra. Felvágtam, egyeletlenül, megkentem egy kevés tejföllel (tojással is lehet) és megszórtam a lereszelt sajttal. Belehelyeztem a felvágott darabokat a tepsibe, közel, mert a tészta szélesedni nem fog, csak egy kicsit magasodni. Betettem a sütőbe, és rákapcsoltam a légkeverést. Nagyjából 10-15 perc alatt meg is sültek.

Vasárnap a Meglepetés magazin Konyha&Rejtvény 2015/1. számából néztem ki egy receptet. Málnás túrószívek névvel van megjelentetve.

A recept:
Hozzávalók:
- 50dkg túró
- 15dkg cukor
- 4dkg puha vaj
- 1 kiskanál vaníliaaroma
- 2 jó evőkanál tejföl
- 1 citrom reszelt héja

A málnatükörhöz:
- 40dkg mirelit málna
- 15dkg cukor
- 5dl főtt zöld tea
- 3 csomag piros tortazselépor
- tejszínhab a tálaláshoz
- étcsokoládé a díszítéshez

Elkészítés:
Fogtam két tálat, és különválasztottam a 3 szem tojást. A sárgájukat a cukorral, vajjal, vaníliaaromával fehéredésig kevertem, azután hozzáadtam a tejfölt és belereszeltem a citromhéjat. A túrót egy villával áttörtem, és hozzáadtam az előbbiekhez. A tojások fehérjét kemény habbá vertem, és azt is hozzáadtam a tojássárgás-túróhoz. Ezt aztán belehelyeztem a tepsibe (sütöpapírt ír a recept de lévén, hogy teflonos, nem tettem bele). A sütőt előmelegítettem 180°-ra és olyan 15-20perc alatt szépen megsült. Kivettem, és a nyitott ablak mellé tettem, hogy gyorsabban hűljön.

Feltettem a(z) 5-6dl vizet forrni, beletettem a málnás (éppen ilyen volt) zöld teafiltert, a málnákat és a cukrot. Majd ezeket újból felforraltam. Egy villával összetörtem a málnákat, jó alaposan, majd az egészet megszűrtem. A leszűrt részt újból felforraltam, és beletettem a 3 csomag zselatinport. Ezt a gázon hagytam, hogy ne hűljön ki olyan gyorsan, hátha a tészta még nem hűlt meg eléggé. Ahogy a tészta meghűlt, már a zselé is kezdett, ezért a zselét gyorsan ráöntöttem a tésztára és visszatettem az ablak mellé. Egy fél óra sem kellett, és már szelhető volt. Habot, és étcsokoládé díszt, még nem készítettem hozzá, de nem feltétlenül szükséges.

Megjegyzés: Ehhez a mennyiséghez nagy(!) a 21x32cm tepsi, így nem lett igazán szép, látványos rajta a málnatükör.